| Elfelejtett jelszó | Regisztráció

Tanácsadó

Karrier Iroda - Pannon Egyetem

Karrier Hírlevél (Archívum) - Végzõs évkönyv fotózás, teaházi mozi, fekete fogllakoztatás veszélyei

 


 

  

Végzõs évkönyvfotózás

Az egyetemi évek hamarosan véget érnek. Milyen jó érzés lesz leemelni a polcról azt a végzõs évkönyvet, melyben a Te fotód és "üzeneted a jövõbe" szöveged is benne van, és megmutatni barátaidnak, csaádtagjaidnak, hogy valamikor te is ide jártál. Vagy olyan élményben részesülni, hogy elmész egy állásinterjúra hónod alatt a végzõsök évkönyvével, megmutatod magad benne, és kiderül, hogy a leendõ munkáltatód is nálunk járt egyetemre, s így máris van egy közös történetetek. Ezt kívánjuk most lehetõvé tenni, amihez nem kell mást tenned, mint  2011. április 19-én kedden 10:00 és 17:00 óra között eljönni a B épület aulába a színpadra a végzõs évkönyv fotózásra ünnepi öltözetben. A helyszín még tárgyalás alatt, ezzel kapcsolatban tájékozódj honalpunkról.

Az esemény elõzetes regisztrációhoz kötött, melyet honalpunkon tudsz megtenni.

 

Végzõs fotózás|Teaházi mozi|Nem piszkos munka
Álláskeresési tréning|Állásajánlatok|Adó 1%

Teaházi mozi

Az idén nagy sikerrel újjáélesztett Teaházi Mozi soron következõ elõadása április 19-én kedden 18:00-kor lesz, az O épület 1-es termében. Hilary Swank fõszereplésével A fiúk nem sírnak címû film kerül levetítésre. A  filmre illetve az azt követõ beszélgetésre minden érdeklõdõt sok szeretettel várunk.

Addig is ajánljuk figyelmedbe az film elõzetesét:

"A poros kisvárosba egy elbûvölõ fiatalember érkezik. Brandon Teena (Hilary Swank) igazi társasági ember. A helyi srácok hamar befogadják, a lányok bomlanak érte. Sikerének titka azonban súlyos teher. Lana (Chloë Sevigny), a helyi szépség is beleszeret, családja is örömmel fogadja be az álomfiút. Ám amikor kiderül a szörnyû igazság Brandonról, a becsapott közösség bosszút áll és kegyetlenségük nem ismer határokat."

Nem piszkos munka, de nem is tiszta

-    a feketefoglalkoztatás veszélyei

Jelen cikkben a feketefoglalkozatást inkább a munkavállaló oldaláról szeretném bemutatni, vagyis azokról a követelményekrõl lesz szó, amelyek – közvetlenül, vagy közvetve, de – érintik a munkavállalót akkor, ha feketén foglalkoztatják.

Mi számít feketefoglalkoztatásnak?


A feketefoglalkoztatás fogalmát több körben is használják; a közös jellemzõjük, hogy valamilyen módon jogszabályba ütközõ foglalkoztatáshoz kapcsolódnak, és minden esetben a „munkáltatói költségek csökkentése” a hátterük.
A feketefoglalkoztatás tehát legszélesebb értelemben azt jelenti, hogy a munkáltató a munkavállalót jogszabályba ütközõ módon alkalmazza; ezen belül viszont meg lehet különböztetni a következõ lehetõségeket:

  • teljes egészében munkaszerzõdés és munkaviszony bejelentése nélküli foglalkoztatás (klasszikus „feketefoglalkoztatás”);
  • színlelt (megbízási vagy vállalkozási) szerzõdés alapján történõ foglalkoztatás, bár a felek között lévõ jogviszony valójában munkaviszony („színlelt szerzõdéses foglalkoztatás);
  • munkaszerzõdés alapján történõ foglalkoztatás, de a munkaadó a munkavállaló fizetésének egy részét nem vallja be, csak „kézbe adja” („szürke foglalkoztatás”, „szürkebérezés”).


A feketefoglalkoztatás jellemzõi

Egy 2008-as tanulmány 2001-2005 évekre vonatkozóan a klasszikus feketefoglalkoztatást vizsgálta, és az alábbi következtetéseket állapították meg:

  •  a fekete- (nem bejelentett) foglalkoztatás az összes foglalkoztatott 16-17 %-a körül volt 2001-2005-ben;
  • a feketén dolgozók között nagyobb arányban voltak a férfiak, ill. a nyugdíjkorhatárhoz közel állók
  • az átlagnál magasabb volt a feketén dolgozók aránya a közép-magyarországi és az alföldi régiókban;
  • a magasépítésben dolgozók, a sofõrök, a gépkezelõk, a technikusok és a személyi szolgáltatásokban dolgozók körében nagy létszámú és gyakori a feketemunka;
  • a feketemunka nem általánosan, hanem tevékenységi kört, régiót és a résztvevõk demográfiai összetételét tekintve is viszonylag koncentráltan fordul elõ;

A tanulmány szerint a zsebbe kapott fizetés (szürkebérezés) a munkaerõpiac perifériáján levõkre jellemzõ, azaz:

  • az alacsonyabb iskolázottságúak,
  • a fiatalabbak,
  • az alkalmi munkások vagy
  • munkanélküliek között, ill.,
  • azok körében, akik hosszabb idõt töltöttek munkanélküliségben


A klasszikus feketefoglalkoztatás szembetûnõ jele, hogy a munkáltató nem foglalja írásba a munkaszerzõdést, csak szóban hajlandó megállapodni a munkavállalóval, elkerülve ezzel a számára terhelõ, munkaviszony fennállását alátámasztó bizonyíték létrehozását.
Egy másik nagyon gyakori módszer, hogy nem munkaszerzõdést, hanem valamilyen polgári jogi szerzõdést kötnek a munkavállalóval, de ténylegesen a munkaviszony jellemzõinek megfelelõen foglalkoztatják. Ennek egyrészt a közterhek „megspórolása” a célja, másrészt, hogy a munkáltató formálisan mentesülni tudjon a munkaviszonyban õt terhelõ kötelezettségek (pl.: munkavédelem, munkaidõ nyilvántartása stb.).
A harmadik kategória áll a legközelebb a „költségmegtakarításhoz”; ebben az esetben a munkavállaló rendelkezik munkaviszonnyal, csupán a munkaszerzõdésben szereplõ bér alacsonyabb annál, mint amit „nettóban” megkap.
Amennyiben a munkáltató a fentiek szerint feketén foglalkoztatja a munkavállalót, akkor ennek bizonyos hatásai közvetlenül is érintik a munkavállalót, és vannak olyan következményei is amelyek kockázatként jelennek meg a foglalkoztatás során.

A társadalombiztosítási jogviszony hiánya

Ha a munkaviszony létesítését a munkáltató nem jelenti be, akkor a munkavállaló társadalombiztosítási szempontból nem lesz biztosított. Ez azt jelenti, hogy nem lesz jogosult a társadalombiztosítási ellátásokra, vagyis:
1)    az egészségbiztosítási ellátásokra, mint:

  • egészségügyi szolgáltatásra,
  • pénzbeli ellátásokra, azaz: terhességi-gyermekágyi segélyre, gyermekgondozási díjra, táppénzre,

2)    baleseti ellátásokra, azaz:

  • baleseti egészségügyi szolgáltatás,
  • baleseti táppénz,
  • baleseti járadék,

3)    a nyugdíjbiztosítási ellátásokra, mint:

  • a társadalombiztosítási saját jogú nyugellátásra,

(mert nem telik a nyugdíj igénybevételét és mértékét meghatározó szolgálati idõ)

  • öregségi nyugdíjra,
  • rokkantsági nyugdíjra,
  • baleseti rokkantsági nyugdíjra,

4)    hozzátartozói nyugellátásra, azaz:

  • özvegyi nyugdíjra,
  • árvaellátásra
  • szülõi nyugdíjra
  • baleseti hozzátartozói nyugellátásokra,

5)    rehabilitációs járadékra


Legfontosabb jogszabályok:
A társadalombiztosítás ellátásaira és magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX. törvény, és annak módosítása

Forrás:
dr. Kártyás Gábor – Répáczki Rita – dr. Takács Gábor (2010): Kezedben a karriered! Pályakezdõként, álláskeresõként a munkaerõpiacon

Farkas Valéria

  

http://kairo.uni-pannon.hu   

 

2011-04-13 10:10

Vissza